Vitaminiskola – Mit etetnek meg velünk a vitamintablettákban?

Avagy: Mennyi kötő, színező, töltő és egyéb adalékanyagot kapkodunk be naponta – ami ráadsául fel sincs tüntetve a betegtájékoztatón!

Egy vitaminkészítményben több van, mit amit a szemünk lát, és több van, mit azt gondoljuk. Vannak olyan anyagok is, amelyeket a betegtájékoztatón nem kötelező feltüntetni, így nem is terhelik vele  sem a papírt, sem a kedves vásárlót. Ilyenek pl a töltő, és sikosító anyagok, melyeket az alábbiakban ismeretek. Nagy részük persze természetes eredetű, de egy vitaminkészítmény árát nagyban befolyásolja az hogy ezek az un. egyéb adalékanyagok milyen minőségűek.

1 Hígító vagy töltőanyagok – a megfelelő mennyiség elérése érdekében…
Ezek olyan,biológiai hatás nélküli anyagok (vagyis közvetlenül nem hatnak a szervezetünkre), melyek a tabletta tömegének növelése érdekében adagolnak a masszához, amiből így megfelelő méretű bogyót tudnak préselni. A jobb készítményekben dikálcium-foszfátot használnak, mely a kitűnő kálcium- és foszfátforrásként szolgál, hasznos a csontoknak.  A színét tekintve fehér por, melyet természetes ásványból tisztítanak.
Egyéb esetekben növényi rostot, azaz cellulózt is alkalmaznak. Ez ballasztanyagként kiürül, esetleg egy kis epesavat vagy egyéb, jobbára káros anyagot megköthet, de ezek mennyisége nem számottevő ebben az esetben.
Használhatnak még szorbitot is, mely egy cukoralkohol, és a szervezetben lassan bomlik le. Egészségkárosító hatása nincs. (Lassú lebomlása miatt cukorbetegeknek is ajánlják magát a szorbitot, csak a napi szénhidrát bevitelbe be kell számolni. )

2 Kötőanyagok – a megfelelő állag elérése érdekében…
A porított anyagoknak kohéziós, vagyis összetartó tulajdonságot kölcsönöznek, így segítik, hogy a por alakú részek összeálljanak. (Mint amikor kalácsot készítünk, és tejjel, tojással gyúrjuk masszává a lisztet.) Leggyakrabban a már említett cellulózt, (E-szám:  460) vagyis növényi rostot alkalmaznak, teljesen természetes eredetű, és kiürül a szervezetből. Alkalmazhatják még a cellulóz etilált változatát, az etil-cellulózt, (E-szám: 465) mely mesterségesen előállított, szintetikus anyag, térfogatnövelőként alkalmazzák az élelmiszeriparban. Egészségkárosító hatása nem ismert, és maximalizált napi mennyisége sincs. Nagy mennyiségben fogyasztva puffadást okoz. Egyéb negatív mellékhatásról leírás nem található.

Más, kötöanyagként haszált szerek:
-arab mézga (gumiarabicum) E-szám: 414 - növényi gyanta. Többféle akácfának (Acacia) belsejéből kiszivárgó bomlástermék, melynek a fa maga már hasznát nem veheti, de amelyből ipari módszerekkel ragasztószer, kötőanyag nyerhető. A nyers gumiarábikumot szedés után kézzel megtisztítják a portól és a kéregdaraboktól, esetleg a nedvességtartalmát is kisajtolják. A kisebb darabokat különválasztják és nagykereskedelmi forgalomba bocsátják . Ezután kezdetét veheti az ipari feldolgozás. A nyersterméket összezúzzák, vízben feloldják, vegyileg tisztítják, majd hőkezelik. Legvégül porlasztószárítás alá vetik.
– algin, alginsav vagy nátrium alginát: E-szám 400. A tengeri algából nyert növényi szénhidrát. Ez a viszkózus anyag a barnaoszatok sejtfalában nagy mennyiségben fordul elő. Az alginát jó vízmegkötő képessége miatt testsúlycsökkentő készítményekben, a papír- és textilgyártás során egyaránt alkalmazzák. Felhasználják továbbá víz- és tűzálló anyagok gyártásakor, zselésítőanyagként, valamint a vérben oldott állapotban lévő mérgező fémek megkötésére.  Természetesen ez a tablettában alkalmazott adalékanyag mennyiségénél nem  olyan számottevő hogy ezt a hatást kifejtse.
- lecitin E-szám 322 bár ritkán és kis mennyiségben használják adalékanyagként ki kell emelni előnyös tulajdonságait, hiszen a szervezetben csökkenti a koleszterin szintet, segíti a sejtfal (sejtmembrán) folyamatait.

- Kálcium-sztearát. E572 Élelmiszerek esetén elsősorban csomósodást gátló anyagként, valamint emulgeálószerként alkalmazzák. Főként cukrászipari termékekben fordulhat elő, de igazán széles körben a kozmetikumokban találkozhatunk vele. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva.Töltőanyagként, valamint térfogatnövelőként számos gyógyszerben, kapszulában megtalálható.
- kovaföld: Tengerekben, tavakban leülepedett kovamoszat vázakból keletkezett. Jobbára csak nagyipari felhasználása ismert.Teljesen természetes eredetű.

7. Bevonóanyagok – a lenyelhetőségért
Ezek az anyagok a nedvességtől védik a tabletta anyagát, és lenyelni is könnyebb, mivel bent tartják  a kellemetlen ízt és szagot. Ilyen bevonóanyag pl a zein (a kukoricafehérje egyik alkotóelme, mely táplálkozási szempontból kevéssé meghatározó, ám gélképző tulajdonságai kiválóak ), tiszta filmbevonatot alkot. A brazil viaszt, melyet pálmafákból nyernek szintén gyakran használják.