Aranyfűnek, arannyal versengőnek, cinandónak, gódircnak, kódavérének, kecsketejnek, mennyeiajándékank, rántófűnek, vérhullatófűnek is nevezik. A mákfélékhez tartozó vérehulló fecskefű legszívesebben erdőszéleken, cserjésekben , falak, kerítések, házak mentén fordul elő.
Áprilistól októberig virít. A gyökértörzsből akár 80 cm magas elágazó csöves, szögletes szár nyúlik fel, sárga virágai egyenként ülnek a levelek hónaljában, vagy ernyőben állnak. A növénynek narancssárga tejnedve van a szárban és a gyökértörzsben is. Levelei – melyek hasonlítanak a tölgyfáéhoz – szeldeltek, a szárnyak csipkések. A növény gyökerét tavasszal és ősszel gyűjtjük; a növényt virágzás idején, egész nyáron át. A régi füveskönyvekben az áll, hogy a fecskék kis levéldarabkájával kenik be a fiókáik szemét. Tovább
Friss hozzászólások