Az epliepszia ellen diétával – ketogén diéta

Epilepszia: az idegsejtek kiterjedt abnormális elektormos tevékenysége, mely klinikai tehát látható tüneteket produkál. Ezek az un. rohamok melyek lehetnek kis vagy nagy rohamok.  A rohamok ismétlődése esetén idegrendszer károsodás jön létre.
Már a múlt század elején felfigyeltek arra, hogy ingen magas zsírtartalmú étrenddel, a szénhidrátok visszaszorítása mellett jó eredményeket lehet elérni az epilepszia kezelésében. Ezután majd 100 évet kellett várni arra, hogy orvosilag is elismerjék a diéta helyességét.

Kezelhetik: gyógyszeresen, sebészi úton, homeopátiával, bizonyos idegek (vagus) ingerlésével, diétával.

A ketogén diéta jellemzője normális, illetve kontrollált energiabevitel mellett extrém magas szírbevitel, normál fehérje bevitel, és minimális szénhidrát bevitel. Lényege, hogy szénhidrát hiányában a zsír nem a normális anaygcsereutakon keresztül bomlik le, hanem azt megkerülve un. ketontestek alakulnak ki belőlük, (aceton, acetecetsav) és így nyer a szervezet a zsírokból energiát. Ezen bomlástremékek hatására alkul ki az un. acetonos lehellet (Cukorbetegeknél túl nagy adag inzulin beadását követően alakul ki ez az állapot.) A ketogén diéta legfontosabb különbsége az éhezés miatt kilalakult ketózissal ellentétben, hogy a szervezet jól tudja tolerálni, megfelelő energiát biztosít, így a szervezetnek nem kell a saját készleteit, akár testfehérjéit lebontani az életben maradáshoz. Ebben az esetben a felépítő és lebontó foylamatok dinamikusan egyensúlyban vannak, ugyanúgy, mint normál táplálkozás esetén.

A diéta fajtái, jellemzői
1 Az első, és leggyakrabban jól tolerálhazó fajta estében LCT azaz hosszú szénláncú zsírsavakat alkamaznak. Ebben az esetben az energia 90%a zsírokból származik. A szénhidrát nagyon alacsony 4g zsírra jut 1 g fehérje.  (1 éves kor alatt 3 g zsírra 1 g fehérje)Az enerigiaszükséglet 75%át fedezzük így.

2 a második esetben nem hosszú hanem középhosszú un. MCT zsírsavakat használunk fel. Ilyen például a kókuszzsír. A diéta ezen változatában a szükséges energia 100% -át biztosítjuk. Ennek 68%a MCT zsír, 11%-a esszenciális zsírsav, 10% fehérje, 19% szénhidrát. Az ilyen összetételű diéta azonban az állandósult hasi problémák miatt nem olyan jó, ritkán alkalmazzák.

Azt, hogy miért jó, még az orvosok sem tudják, csupán tapsztalat alapján ismerték fel, hogy hatásos. Általában a diéta alkalmazása akkor merül fel, ha a szülő ellenzi a gyógyszeres kezelést, vagy ha a gyógyszereknek súlyos mellékhatásaik vannak, esetleg, a gyógszeres kezelés hatástalan. Nem lehet azonban alkalmazni ha az epilepszával együtt zsíranyagcsere problémák is fennálnak.

A diéta hatásossága egyénenként eltérő lehet, eredményessége előre nem jósolható. Néhány esetben napok, hetek alatt csökken a görcsök száma, de van akinél ez néhány hónapot is igénybe vesz. A diéta jótékony hatására a beteg az addig szedett gyógyszereit orvosi javallatra csökkentheti, vagy elhagyhatja, így azok mellékhatásaitól kevésbé kell szenvednie. A kezelés időtartama minimum három hónap, ha a diéta hatásosnak bizonyul, két évig kell folytatni. Hatásosnak akkor tekintjüük, ha a rohamok számát 50%-al csökkentette. Ha három hónap alatt nem látható javulás, a diéta hatástalan. 2 év után az életkornak megfelelő egészséges táplálkozási irányelvek szerint kell az fokozatosan étrendet felépíteni.

A diéta felépítése, beépítése a hétköznapokba
Mivel a diéta igen bonyolult és merőben más szemléletet vár a szülőtől, betegetől, mint amit  a hétköznapokban alkalmaztak, ezért dietetikus segítségével előbb elméletben majd gyakorlatban kell megtanulni az étrend kialakítását.

A diéta során törekedni kell arra, hogy minél több eddig megszokott étel illesszünk a diétába, természetesen akkor, ha azok ketogén módon is elkészíthetőek. A dietetikus külön felkészíti a szülőt egyes speciális szituációkra is, ahol az eddigi diétától eltérő fehérje szükséglet léphet fel, például különböző lázas állapotok. Ha már a szülő érti, és önállóan alkalmazni is tudja a ketogén diétát, valamint a gyermek ráhangolódott az új ízvilágra, megkezdődik a tényleges átállás.

A diéta folyamán régebben néhány napos koplalás  illetve kórházi tartózkodás volt a protokoll, manapság azonban  fokozatosan vezetik be a diétát. Első 1-2 napon az egyik étkezést, vagy egy fogást cserélnek le majd naponta, kétnaponta a következőt, a gyermek/beteg tempójának megfelelően. A diétázás következő állomásaiban a dietetikus meghatározott időnként felkeresi a gyermeket és szüleit illetve a gondozóit az étrend változatosságának biztosítása, a felmerülő problémák tisztázása, bizonyos élethelyzetekre (tábor, nyaralás, zsúrok, ünnepek, stb.) való felkészülés érdekében. Ez az együttműködés a diétázás teljes időtartama alatt folytatódik. A beteg állapotváltozása, vagy az egyéni igényeinek megfelelő változtatásokat a diétának is követnie kell, de a módosítások csak fokozatosan történhetnek, a dietetikus és a kezelő orvos felügyelete mellett.

Nyersanyagok:

Gabonafélék: minimális mennyiségben alkamazhatók. pl kiflikarika bő zsírban sütve, abonett, kevés cérnametélt.
Zöldségek: ajánlott a magas zsírtaralmú: pl padlizsán,  avokádó és a magas víztartalmú: pl cukkini, paradicsom, uborka.  Nem ajánlott: burgonya, szárazhüvelyesek.
Gyümölcsök: ajánlott: magas rost és viztartalmú pl alma, málna, narancs. Nem alkalmazható: aszalt gyümölcsök, banán, dinyne, szőlő magas cukortartalam miatt.
Tejtermékek: mascarpone, vaj tejszín, 30% ös tejföl, Nem alk: túró, sovány tej, tejdeszsertek.
Húsok, tojás: szalonna, kolbász, tepertő, szalámifélék, belsőségek, tojás sárgája Nem alk: sovány húsok sonakfélék, sovány felvágottak, tojásfehérje.
Folyadék: ásványvíz ,tea, light üdítő. Nem fogyasztható: szörpök, gyümölcslevek – cukrozott, cukros üdítők, alkohol.

A diéta során a ketonszintet folyamatosan nézni kell. Naponta 2x mérni kell. Ha a ketontestek aránya nő akkor 1/2 1/3 gyümölccsel, vagy 1/2 pohár  cukros folyadékkal normalizlható. Az elkészített ételt nem kell azonal elfogyasztani lehet több részletben is ,azonban figyeljünk az energia és a tápanyagok bevitelére mins menyniségben, mind pedig arányban.

Adiéta kiegészítéseként KetoCal tápszert lehet alkalmazni. Finomított szója-olajat, tejfehérjét, kiegészítőként aminosavakat, szénhidrátot, vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket tartalmaz. Glutén- és fruktózmentes. Kizárólagos és kiegészítő táplálásra, valamint enterális és szondatáplálásra is alkalmas egy éves kor felett.

Mellékhatások
A ketogén diéta bevezetéskor felléphetnek bizonyos kellemetlen tünetek: álmosság, rossz közérzet, hányinger, hasmenés, székrekedés. Ezek a diéta megszokásával abbamaradnak. Hosszabb távon kialakulhat csotritkulás, magas vérzsír szint, vesekő képződés, alacsony nátrium és magnézum szint vashiány. Ezek a problémák vitamin és ásványi anyag tabbletták szedésével orvosolhatók ,de minden esetben meg kell beszélni az orvossal a szerek alkalmazását. A szövődmények a normál étrendhez való visszatéréskor megszűnnek.

Melléevés:
A diéta megszokása után a közérzet már jónak mondható. A gyerekek élénkebbek, aktívabbak lesznek, javul a tanulási képességük. A közösségbe jobban megtalálják a helyüket. A diéta mellett lehet óvodába,iskolába járni, a gyermek részt vehet különféle rendezvényeken (farsang, bál, stb.), táborokban.

Az étrend betartásáról is elmondható, hogy ez kezdetekben nem lesz könnyű, főleg, hogy az eddigi ételeit a beteg nem fogyaszthatja, még akkor sem, ha nagyon megkívánja. A későbbiek során már nem a zsíros ételek elfogyasztása lesz nehéz, hanem a kísértések elkerülése. Semmiféle kínálásra sem szabad a megadottól eltérő ételeket fogyasztani, mert a megfelelő ketózis szint csaka szigorúan és folyamatosan betartott diéta mellett tartható fenn. Ilyenkor a gyermek állapota rosszabbodhat, vagyis ismét gyakoribbá válik az epilepsziás esemény. Egyes esetekben az is kihívás, hogy a megadott mennyiségeket el kell fogyasztani.  Nem érdemes több heti, akér több havi munkát elpocsékolni egy diétahiba miatt, ezért a környezetet is be kell vonni és fel kell hívni a figyelmet a diéta betatásának fontosságára.